A vak ember számára Budapest elkeserítő akadálypályaHír | 2016.11.12.
Képzeld el, hogy el akarsz menni a kedvenc könyvtáradba, de nem találsz oda vagy csak nagyon nehezen! Képzeld el, hogy közel két órával korábban kell elindulnod otthonról, hogy eljuss az egyetemre! Képzeld el, hogy segítség nélkül nem tudsz pénzt felvenni! Képzeld el, hogy állsz a buszmegállóban, de nem tudod, hogy aznap máshol áll meg a busz! Képzeld el, hogy vak vagy, és Budapest utcáin kell keresztüljutnod ahhoz, hogy teljesen hétköznapi életet élhess – pont úgy, mint bárki más! Az egyetemista Maximilian segítségével ezt mind elképzeltük: elkísérték otthonától az egyetemig, hogy rádöbbenjenek, egy vak ember számára a magyar főváros mekkora átok.
Az újgörög-román szakos Maximilian a hét szinte valamennyi napján buszra és metróra ül, hogy Budafokról eljusson a Kálvin térig, s onnan aztán elgyalogoljon az egyetemig.
Első olvasatra nincs ebben semmi különös, ám a fiú születése óta nem lát, számára ez a táv minden áldott nap kihívás, amiben Budapest állandóan feltúrt utcái, a hanyagul elkészített közterületek, a sehova nem vezető vakvezető sávok, az értelmetlen póznák, a nemtörődöm módon parkoló autósok és biciklisek, az okostelefonjuk bűvöltében közlekedő járókelők mind-mind ellenséges és nehezen megugorható akadályként tornyosulnak előtte. Fotókkal szemléltetjük, egészen pontosan mit jelent otthonról eljutni a belvárosig és vissza.
Bár Maximilian otthonától a buszmegálló alig 5 percre található, közel tíz olyan akadályt számolunk össze, amibe botja mindennap beleakadhat. Ilyenek a járda közepére telepített közlekedési táblák és a beton villanyoszlopok. Az már csak hab a tortán, ha egy csapat óvodás is szembejön aznap, akik miatt egy vak ember az úttestre szorul.
FORRÁS: NLCAFE.HU
