A túlzott iskolai terhelés miatt van ennyi figyelemzavar? | 2016.08.22.
Az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribb betegséggé vált a gyermekkori hiperaktív figyelemzavar, vagyis az ADHD. Az USÁ-ban konkrétan megduplázódott az ADHD-s esetek száma 1970 óta. A szakemberek többféle okot sejtenek ennek hátterében, amelyek között közvetlen környezeti tényezők, életmódbeli változások és társadalmi okok is szerepelnek.
A lehetséges okok közé tartozhat a diagnosztikai kritériumok módosulása, az ADHD-ellenes szereket gyártó gyógyszeripar marketingje, a fejlődési zavarokra és fejlesztésre irányuló nagyobb figyelem, a vegyszerek szélesebb körű használata és a környezetszennyezés, valamint az elektronikus média, azaz a megnövekedett képernyőidő káros hatásai.
A JAMA Pediatrics nevű rangos szaklapban megjelent cikk szerzői szerint a lehetséges okok közé még egy tényezőt be kellene vennünk, ez pedig a gyermekekre nehezedő elvárások megnövekedése. Konkrétan azt feltételezték, hogy az oktatási rendszer változásai összefüggésben lehetnek azzal, hogy manapság könnyebb ADHD diagnózist kapni, mint régen.
Már oviban kezdődik a probléma
Az 1970-es évekkel összehasonlítva manapság gyakorlatilag minden életkorban többet kell tanulniuk a gyerekeknek. A legrosszabbul a 6-8 éves korosztály járt, az ő esetükben nőtt leginkább a tanulásra fordított idő az elmúlt bő negyven évben: több mint duplájára. Míg 1970-ben egy átlag hétéves heti ötven percet töltött iskolaidőn kívül tanulással, addig ma ez a szám 125 perc.
Nem csak a hétévesek szívnak, a trend már oviban elkezdődik. Míg néhány évtizeddel ezelőtt az általános iskola első osztály végére az volt a kitűzött cél, hogy a gyerek megtanuljon alapszinten olvasni, addig ma a 3-5 éves kor közötti, azaz ovis gyerekek már átlag heti másfél órát olvasással töltenek. A hetvenes években a szülők 58 százaléka vallotta be, hogy 3-5 éves gyerekét rendszeresen olvasni vagy számolni tanítja, ma a szülők 77 százaléka csinálja ezt.
A hetvenes évek óta megnőtt (17-ről 60 százalékra) azoknak az ovisoknak az aránya is, akik egész nap az intézményben vannak – nyilván a nők foglalkoztatottságának függvényében. Ez önmagában nem lenne probléma, nem lesz valaki ADHD-s attól, hogy oviba jár, ugyanakkor ha nagyon eleven, rosszalkodó, türelmetlen gyerekről van szó, az az intézményes keretek között hamarabb feltűnik: az oviban napirend van, csoporttársak vannak, azaz valószínűleg több alkalmazkodást kíván az otthoni létnél.
FORRÁS: DIVANY.HU
