A kutatás eredményei arra utalnak, hogy az SM korábban károsítja az idegrendszer több területét, mint ahogy eddig gondolták. Az SM a központi idegrendszer gyulladásos betegsége, amely különféle tüneteket, zsibbadást, járási nehézségeket és látásromlást okoz, ezek időnként erősödnek, máskor csillapodnak. Kezelés létezik, ám a kór gyógyíthatatlan. Oka ismeretlen, az orvostudomány annyit tud, hogy az idegsejteket szigetelő mielin fokozatos sorvadása figyelhető meg a betegeknél, ami zavarokat okoz az agy és a gerincvelő üzeneteinek eljuttatásában a test többi részébe.

Mivel az orvosi képalkotó eljárással készült agyi felvételeken nehéz észrevenni a korai jeleket, ezért azt sem egyszerű eldönteni, hogy az első tüneteket észlelő páciensnél valóban SM alakul-e ki, vagyis el kell-e kezdeni a kezelését. Az új kutatás az agyi felvételek alternatívájaként a gerincvelői folyadékot vizsgálta meg - olvasható a PLoS One tudományos portálon. Steven Schutzer, a Rutgers Orvosi Egyetem kutatója kilenc olyan páciens gerincvelői folyadékának mintáját vizsgálta meg, akiknek a korai tünetek után SM betegsége alakult ki.

Különleges technológia segítségével olyan fehérjecsoportot fedezett fel, amely csak a korai tüneteket észlelő betegeknél volt jelen. A mintákat egészséges, illetve hosszú ideje SM-ben szenvedő emberek gerincvelői folyadékával hasonlította össze, és azt találta, ez a fehérjecsoport különböztette meg a kórt a kezdeti szakaszban.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: REHABPORTAL