A parakerékpárban is mindenki lehajtott fejjel nyomja és könyökölHír | 2014.09.26.

A riói paralimpiát célozta meg a látássérült Butu Arnold Csaba és a tandemkerékpárt irányító pilótája, Ivanics Gergely. Idén már világbajnokságon is indultak, de önerőből és klubjuk támogatásával a világkupa- és Európa-kupa-szezont is végignyomják. Még nincsenek a legjobbak között, de már egyre közelebb vannak az élmezőnyhöz.

Butu és Ivanics még egy éve sem teker együtt, egy közös ismerősüknél folytatott beszélgetés után döntöttek úgy, hogy megpróbálnak kvalifikálni a riói olimpiára. Butu először nem is tudta pontosan, kivel beszélt, bár mindketten komoly sportmúlttal és eredményekkel rendelkeztek. Ivanics sokszoros magyar bajnok, világbajnoki résztvevő és exprofi kerékpáros. Butu pedig már 2008-ban is indulhatott paralimpián, akkor még Romániának versenyezve. Négy évvel később is kvótát szerzett az ország, de egy furcsa döntés után mégsem ő indulhatott Londonban. Ekkor határozta el a székelyudvarhelyi sportoló, hogy országot vált. Tavaly óta magyar állampolgár.

Butu egy betegség miatt veszítette el fokozatosan a látását, egyik szemével semmit sem érzékel, a másiknak pedig öt százalék alatti a látótere, a perifériás látása teljesen hiányzik, színeket nem érzékel. Komolyan sportolni meglehetősen későn kezdett, az egyik vállalkozásából kilépve éppen egy újon gondolkozott, amikor végül úgy döntött, hogy inkább a sportba öli az energiát. „Először az atlétikával kezdtem, sprinter voltam, százon 12.05-öt is tudtam. Odamentem egy edzőhöz, hogy foglalkozzon velem, de azt mondta: 33 évesen nem elkezdik, hanem abbahagyják az atlétikát. Ezután kezdtem el kerékpározni, Székelyudvarhelyről eltekertünk Velencébe és vissza is. Ezután hívott Novák Eduárd a Tusnad Cyclingtól, hogy ha bringázol, akkor ne bohóckodj, gyere hozzánk versenyezni” – emlékezett vissza a kezdetekre a most 45 éves Butu.

Amikor Magyarországra jött, nagy áldozatot vállalt, nem adta fel székelyudvarhelyi életét, ingázik, Budapesten vendégeskedik barátoknál az edzések miatt, van, hogy egy hónapban egyszer tud csak hazamenni.

Tandemjüket a Millenáris kerékpárpályánál tartják, innen indulnak el edzeni. Ivanics szerint ez nem túl ideális, mire kikecmeregnek meg visszajönnek a városba, vagy egy órát elveszítenek, a ritmusból is kirázza őket a budapesti utakon való tekerés. Akkor tudnak jól teljesíteni, ha többhetes edzőtáborokból érkeznek meg a versenyekre.

Mint a profi mezőnyben

A páros mezőnyversenyeken és időfutamokon is indulnak, de inkább az előbbi számban érzik magukat erősebbnek. A paralimpiára legkönyebben úgy juthatnak ki, ha a különböző versenyeken szerzett pontjaikkal januárban a legjobb 23 európai között lesznek. Ezután is lesz még lehetőségük kvalifikálni, de akkor már csak pár verseny marad, és nagyon jó helyen kell beérkezniük.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: SPORT GÉZA