Azért irányul most a témára fokozott figyelem, mert a népegészségügyet egyre inkább fenyegetik a pszichés jellegű betegségek. A felgyorsult élet, az eladósodás és egy sor más tényező összhatásaként ugyanis egyre nagyobb a lelki megterhelés. A kialakuló mentális zavarok a betegen túl közvetlen környezetének és az egész társadalomnak is állandó gondot okoznak, az ezekkel járó költségek pedig évente súlyos milliárdokat emésztenek fel - mondta Lehóczky Pál pszichiáter, a társaság elnöke az MTI-nek.

Az, hogy a hivatalos szervek felismerték, szükség van egy megelőzési programra, már önmagában örvendetes szemléletváltozást jelent, hiszen a mentális eredetű betegségek megítélését évszázadokon át - és gyakran még ma is - előítéletek befolyásolták. Az egészségügyön belül a pénzek elosztásánál a pszichiátria mindezidáig mostohagyerek volt - mutatott rá az orvos-pszichiáter.

A mindennapokban lépten-nyomon szembesülni olyan különféle mentális zavarokkal, amelyek már kezelést igényelnének. Különösen sok a szorongó, depresszióra hajlamos ember - emelte ki Lehóczky Pál, aki szerint a jelenség gyökere a modern életben keresendő. Az emberekre zúduló rengeteg információ eleve feszültséget okoz. Túlélési reflexként igyekszünk szelektálni: lényegében ilyenkor agyunkat a számítógép keresőprogramjához hasonlóan működtetjük, ami csak bizonyos kulcsszavakra reagál. A magyar emberbe - történelmi okokból, a társadalom állapotából adódóan - eleve "betáplált", úgynevezett "tanult reménytelenség" következtében gyakran csak negatív információkat "kérünk le", ami azt a torz képet közvetíti, hogy rossz világban élünk. "E hibás szemléletből táplálkozik az általános rossz közérzet, a panaszok áradata, ami könnyen például depressziót idézhet elő" - magyarázta Lehóczky Pál.

Tovább a teljes cikkre

Forrás: HR PORTÁL