A hallókészülékek apró elektronikus eszközök, amelyek felerősítik és érthetővé teszik a hangokat azok számára, akik valamilyen hallásproblémával küzdenek. Valamennyi készülék közös tulajdonsága, hogy egy bennük elrejtett mikrofon fogja fel a hangokat, majd egy elemmel működő erősítő felerősíti, majd továbbadja az érintettnek. Ám abban nagyon is eltérőek ezek a készülékek, hogy mekkora alkatrészekkel, és milyen elrendezéssel működnek. Mára elavultak az analóg készülékek, amelyek néhány kézi állítási lehetőségen - szabályozható erősítés vagy hangszín - kívül mást nem nagyon tudtak.

Digitális hallókészülékek

A mikroprocesszorral felszerelt digitális készülékeknél számtalan paraméter megváltoztatásával pontos, személyre szabott és különböző élethelyzetekben használható - például otthoni, utcai, színházi, telefonálást könnyítő, tévénéző vagy éppen zenehallgató - beállítás, program érhető el, általában ezek között egy gombnyomásra lehet váltani. Ma már többféle hallókészülékből lehet válogatni, és akár "láthatatlanná" is lehet tenni őket: elhelyezhetők például a hallójáratban, a fül mögött, vagy akár egy szemüveg szárában is. Azonban a különböző digitális hallókészülékek között is vannak különbségek, amelyet az alábbi jellemzőik határoznak meg. Ilyen például a csatornaszám. Minél magasabb ez, annál jobban ráilleszthető a hallásgörbére, így élethűbb lesz a hallás, kifinomultabb a hallásélmény.

Hasonlóan fontos jellemzője a digitális hallókészülékeknek a mikrofon, illetve azok száma. A mikrofonok arra szolgálnak, hogy a hangokat begyűjtsék és továbbítsák a hallókészülékbe. A több mikrofonnal rendelkező hallókészülék esetén a készülék a szemből érkező hangokat kiemeltebben, a hátulról jövő hangokat pedig kevésbé erősíti, ezáltal jobb irányhallást és kiváló beszédértést biztosít.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: HÁZIPATIKA