A hallássérültek (közöttük a siketek) rosszul vagy egyáltalán nem értik a helyes beszédet, és maguk is rosszul beszélnek. A beszédértés javítható, ha azt a szájról olvasásnál hatékonyabban segíti a látásuk. Ugyanez érvényes a beszédképzés minőségének javításánál, hiszen akkor a hallássérültek a kifejlesztett módszer és a látásuk segítségével össze tudják hasonlítani a helyes beszédet a sajátjukkal, és utóbbit az előbbihez “igazítani".

A TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0002, „Alap- és alkalmazott kutatások hallássérültek internetes beszédfejlesztésére és az előrehaladás objektív mérésére" elnevezésű pályázat most záruló projektje két, együtt alkalmazható eljárást kínál a beszéd vizuális kontrolljára. Az egyik a Debreceni Egyetemen kidolgozott audiovizuális transzkóder, a másik a Miskolci Egyetemen kifejlesztett „beszélő fej".

Az internet intenzív alkalmazása lehetővé teszi olyan szolgáltatások tervezését, amelyek nagy számítási kapacitású szerverek rendszerbe állítását igénylik, ilyen a „beszélő fej" és a prozódiai jellemzők számítása. Hasonló fejlesztések már léteznek a világon, ám azok nem mutatják meg a szavak helyes artikulációjával egyidejűleg a mintaszó és a kiejtett gyakorló szó vizualizált akusztikai jellemzőit. A kifejlesztett technológia független a nyelvtől, és könnyen adaptálható idegen nyelvekre. A rendszer hazánkban az interneten keresztül használható szabad hozzáférésű alkalmazásban - tudatta közleményében a debreceni intézmény.

Tovább a teljes cikkre

Forrás: WEBORVOS