A DISZLEXIA NEM JELENTI, HOGY BUTA A GYEREKHír | 2016.10.04.
Elkezdődtek, és lassan már a vége felé járnak az óvodákban a nagycsoportosok között az iskolaérettség mérésére irányuló vizsgálatok. Ezeknek egy része képet ad a diszlexia-veszélyeztetettségről is. A tanulási zavart még az iskolakezdés előtt érdemes kezelni, mert később számos hátrányt okozhat az írás és olvasás tanulásánál.
Einstein, Churchill, Cher
A becslések szerint a népesség 5-7%-a súlyosan diszlexiás, az iskolásoknak pedig 3%-a az, de ahogy ezekről nincsenek pontos adatok, úgy arról sem, hogy számuk évről évre hogyan változik. A diszlexia nem betegség, bár sokan ezzel azonosítják, és nem is fogyatékosság, pusztán egy tanulási zavar, amely miatt nehézkes a betűk felismerése, vagy az olvasott szöveg megértése, a tartalmának visszamondása. Ma már kisgyerekkorban kiderülhet az olvasási képesség zavara, de a szülők ezt nehezen veszik észre. A diszlexiás gyerekek ugyanis egyáltalán nem buták, sőt, sokszor intelligensebbek társaiknál (bár a diszlexia és az intelligencia között még nem mutattak ki összefüggést), esetleg különcök, mivel multidimenzionálisan gondolkodnak, vagyis minden érzékszervüket használják a részképesség hiányának pótlása gyanánt. Ezért jobban teljesítenek egyes területeken, sőt, zsenikké is válhatnak. Diszlexiás volt Napoleon, Galilei, Einstein, Mozart, Picasso, Van Gogh, Leonardo da Vinci, Edison, Churchill, Agatha Christie, korunkban pedig Cher, Whoopi Goldberg és Tom Cruise.
Neurológiai okok
A diszlexia kialakulásának oka az eltérő idegrendszeri működés, vagyis valamilyen neurológiai probléma, amit viszont jórészt a gének okoznak (60%-ban génelváltozás, 40%-ban környezeti tényezők). Egy kutatás szerint legalább négy gén felelős az olvasási zavar megjelenéséért, egy másik pedig azt állapította meg, hogy van összefüggés a szülők iskolázottsága és a diszlexia öröklődése között. Az amerikai tanulmány szerint azoknál a gyerekeknél, akiknek szülei magas végzettséggel rendelkeztek, erősebb volt a diszlexiához kapcsolódó genetikai hatás azokhoz a gyerekekhez képest, akiknek szülei például csak elemi iskolába jártak. A diszlexia persze nem mindenkinél egyforma, vannak fokozatai: enyhe, közepes és komoly is lehet. Van tehát, akinek fejlett a kreativitása, vizualitása, térlátása, képi gondolkodása, intuíciója, miközben szorong, agresszív, az olvasási feladatokban gyengén teljesít, az órán lemarad, másik idegen nyelvet nem tud megtanulni, emiatt önbizalma megcsappan, motivációja, összteljesítménye és figyelme lankad.
FORRÁS: CSALAD.HU
