A depresszió nyomot hagy a génállományunkbanHír | Tanulmány | 2015.05.02.
A depresszió nem csupán mentálisan változtat meg minket, hanem DNS-ünkön is nyomot hagy – legalábbis ezt állítják az Oxfordi Egyetem humángenetikai központjának (Wellcome Trust Centre for Human Genetics) kutatói.
A felfedezés annyira hihetetlen volt, hogy kezdetben még a kutatók is szkepticizmussal fogadták az eredményeket, így további adatokra volt szükségük, hogy megbizonyosodjanak arról, nem csúszott-e hiba a vizsgálatukba.
A tanulmány készítése során 11 ezer ember DNS-ét vizsgálták meg. A résztvevők között egyaránt voltak korábban stressz okozta depresszióval kezelt emberek és az állapottal nem küzdő személyek. Eleinte a fő célt annak a génnek a megtalálása jelentette, amely az említett pszichiátriai megbetegedésre való fogékonyságért tehető felelőssé. A kutatók azonban egy egészen más dolgot találtak: megfigyelték, hogy a stressz indukálta depresszió korrelált a mitokondriális DNS felszaporodásával.
A mitokondrium apró, sejten belüli erőmű, mely termeli, tárolja és szolgáltatja a sejt energiáját. Henger, vagy gömb alakú lehet, így jobban hasonlít egy baktériumra, mint más sejtszervecskére. Az egyedi tulajdonságokat az úgynevezett endoszimbionta elmélettel magyarázzák. Eszerint a mitokondrium őse egy baktérium lehetett, melyet az eukarióta sejt elődje bekebelezett, viszont nem emésztett meg. Szimbiózis alakult ki kettejük között, ami idővel olyan szorossá vált, hogy többé nem tudtak létezni egymás nélkül. A bakteriális eredet egyik legfigyelemreméltóbb jele – sok egyéb mellett – a mitokondrium saját DNS-e.
Mi volt a jelenség oka?
Mi lehetett az oka a mitokondriális DNS felszaporodásának? Komolyabb stressz alatt a sejtek energiaigénye megnő, amit a meglévő mitokondriumok számával és egyre romló teljesítményével nem lehet kielégíteni. Ezért egyre több és több új mitokondrium jön létre (mitokondriális biogenezis).
Forrás: ORIGO
