A hangulataink általában igen gyorsan változnak, a napi események gyorsan felvidítanak, vagy letörnek minket, de ezek az érzések gyorsan jönnek-mennek, váltakoznak, és nem okoznak maradandó változásokat az életünk ritmusában.

A hangulatzavar mindig foglalkoztatta az embereket, mert nagyon sokakat érint. Már a Bibliában is megjelenik Mózes súlyos depressziója, de sok híres ember, uralkodók, művészek szenvedtek ebben a betegségben.

Az utóbbi évtizedekben a pszichológiai kifejezések egyre inkább ismertté válnak a köznyelv számára is. Ezért gyakran előfordul, hogy amikor a szokásosnál is rosszabb a hangulatunk, rögtön „depisnek”, azaz depressziósnak nevezzük magunkat és egymást. Pedig a legtöbb esetben múló lehangoltságról van szó, amelyet túlhajszoltság, lehangoló munkahelyi vagy gyermeknevelési események, párkapcsolati viták váltanak ki, s amelyek néhány óra vagy egy-két nap múlva feledésbe merülnek. Tehát mindannyian lehetünk időnként lehangoltak, ez még nem depresszió.

A befelé forduló hangulatainknak pozitív hozadéka is van. Amikor befelé fordulva gondolkodunk magunkról, az életünkről, a problémás helyzeteinkről, vagy a számunkra fontos dolgokról, akkor fontos döntéseink születnek. Megerősödve, letisztult gondolatokkal, új elhatározásokkal tudjuk folytatni az életünket.

Klinikai depresszió: nincs jó oldala, pozitív hozadéka

A depresszió olyan tartósan fennálló, rosszkedvű, szomorú, fáradt állapot, amelyben a világ kietlennek, a nehézségek leküzdhetetlennek tűnnek. A depresszió nagy szenvedés a betegnek, és a környezetének is.

Ez a hangulatzavar nagyban befolyásolja a beteg étvágyát, alvását, munkaképességét, a személyes kapcsolatait, az életről alkotott felfogását.

A depressziós ember ürességet érez, s az örömre való képessége elveszett. Értéktelennek tartja magát, önmagát vádolja akár olyan „bűnökért” is, amelyekről nem tehet, oktalan bűntudatot érez. Gondolkodási, összpontosítási, döntési képessége csökkent, gyakran foglalkozik a halál gondolatával.

A depressziósok egy része a tünetek ellenére képes megtartani a munkahelyét, és a korábbi módon éli az életét, bár a betegség nagymértékben csökkenti a hatékonyságukat, és örömtelenné teszi az életüket.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás:LELKITITKAINK.HU