Az egész ötéves korában kezdődött. A tuzlai kisfiú szüleivel Görögországban nyaralt, s a hűvösben ülve hallgatta háziasszonyuk és a lánya közötti beszélgetést. Az elromlott mosógép ügyét tárgyalták ki, s Muhamed az egyik pillanatban azon kapta magát, hogy érti őket.

– Számomra akkor az a világ legtermészetesebb dolga volt, egyáltalán nem csodálkoztam rajta – mesélte. Néhány évvel később már angolul, németül és törökül is megszólalt, tizenhat éves korában Muhamed már huszonkilenc nyelvet ismert.

Hihetetlen képességei a tudósok figyelmét is felkeltették, s bár az autizmus egyik formája, a Savant-szindróma az orvostudomány által nem elismert kórmeghatározás, ezt valószínűsítették esetében. A néha savantizmusnak is nevezett ritka állapot az, amelyben a fejlődési rendellenességben szenvedő emberek egy vagy több területen olyan képességgel rendelkeznek, amelyek ellentétben állnak az egyén általános képességeinek korlátozottságával.

A szakterülete a héber, a jiddis és a japán, a világnyelvek tökéletes ismerete természetes, de „kedvenceiben”, a baszkban és a kinyarwandában is abszolútotthonvan.

– Tanfolyamon csak egyetlen nyelvet sajátítottam el, az osztrák jelbeszédet, a többit otthon tanultam főleg tankönyvekből, lemezekről – magyarázza Muhamed, aki már a magyarral is jól elboldogul. A fiatalember, aki négy kontinens huszonnégy országában dolgozott, Bécsben egy építészeti világcég jogásza. Ebben a minőségben járja állandóan Svájcot, Törökországot, Olaszországot, Csehországot és Magyarországot.

– Természetes, hogy ezeknek az országoknak a nyelvét is beszélem. Elárulhatom, az önökét közel egy évig tanultam. Igen, a magyar tényleg nem könnyű, de melyik az?

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: BORSONLINE