7 népszerű pszichológiai tévhitHír | 2015.04.16.

A pszichológia mindenhol ott van. A párválasztástól a tüntetésekig, az evéstől az autóvezetésig, az alváson át az emlékezetig. Ami sokakat érint, ahhoz persze sokan is szólnak hozzá, nem véletlen, hogy bármilyen random magazinban találunk pszichocikket és az sem, hogy a neten önjelölt bölcsek osztják az észt arról, hogyan is kellene élnünk és léteznünk, meg hogy a maguk módján annyian igyekeznek megmagyarázni a pszichológián át a világot. A hétköznapi konyhapszichológiának köszönhetően így rengeteg tudományos alapot nélkülöző tévhit is befészkeli magát az agyunkba. Most összeszedtünk 7 népszerű tévedést.

A skizofrénia az, amikor valakinek több személyisége van

Hát, nem. Az a mentális betegség a többszörös személyiségzavar, ami egyébként roppant ritka és vitatott, ennek ellenére szerepel a mentális zavarokat osztályozó nemzetközileg használt és elismert kézikönyvben, a DSM—5-ben. A skizofréniára inkább az a jellemző, hogy a gondolatok szétesnek, széttöredeznek, az érzelmek és a gondolatok kettéhasadnak, eltávolodnak a valóságtól.

Aki beszél róla, úgysem lesz öngyilkos

Az öngyilkosságot megkísérlők többsége jelzi a környezetének kilátástalanságát, elkeseredettségét. Utal a halálra, az elmúlásra, beszél róla, hogy mi lenne, ha eltűnne, meghalna. Ezeket a jelzéseket tehát komolyan kell venni, hiszen az emberek célja ezzel nem az, hogy a középpontban legyenek, hanem az, hogy segítséget kérjenek. Más eset az, amikor valaki öngyilkossággal zsarol, amikor közli, hogy ha így teszünk, így viselkedünk, ha elhagyjuk, ha nem szeretjük, akkor megöli magát. Az ilyen fenyegetések mögött már jóval ritkábban áll valós öngyilkossági szándék.

Jobb, ha kitör belőlünk a düh, mintha elnyomjuk

A lelki egészség szempontjából tényleg fontos tisztában lennünk az érzelmeinkkel, fontos, hogy képesek legyünk megélni a dühöt, de semmi sem bizonyítja, hogy jót tenne nekünk, ha hagynánk kitörni azt. Sőt. A kutatások szerint az, aki gyakran veszti el a kontrollt érzelmi felett, aki hagyja, hogy elöntse a harag, gyakran rosszabb egészségi állapotban van társainál, hajlamosabb például súlyos szívbetegségekre. Hasonlóan: ha bosszút állunk sérelmeinkért, attól nem érezzük magunkat jobban, és az sem csillapítja a dühünket, ha egy bokszzsákot püffölünk.

A depresszió csak egy trendi szó a gyengeségre

A mentális zavarokat sokszor nem is valódi betegségnek tekintjük, sokkal inkább gyengeségnek, hisztinek, az instabilitás jelének. First world problem, na. Pedig a mentális betegségek a leggyakoribb betegségek közé tartoznak, különösen igaz ez a depresszióra, ami a magyaroknak például 15 százalékát kínozza valamikor az élete során. Ha képesek lennénk a mentális és a testi betegségeket egy szinten kezelni, ha elfogadnánk, hogy az, aki a depressziótól képtelen felkelni az ágyból éppen ugyanúgy szenved, mintha valamelyik végtagja bénulna le, azzal sokat segíthetnénk mentális betegségekkel élő társainknak.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: DÍVÁNY