Évente nagyjából 120 000 szervátültetés történik emberből emberbe a világon, ezek jó része veseátültetés. Néha a donor élő önkéntes, de leggyakrabban valamilyen tragikus eseményben meghalt, egyébként egészséges alanyokból származnak a szervek. A donorok száma azonban elég korlátozott, különösen amióta biztonságosabbak az autók, szervre várók száma viszont évről évre nő. Ez ösztönözte a kutatókat annak tanulmányozására, hogy miként építhetnének fel szerveket az alapoktól kezdve.
A szervek előállításának egyik ígéretes módszere, hogy kinyomtassák őket. Napjainkban már sok dolgot készítenek 3D nyomtatással, tehát látszólag semmi sem akadályozza, hogy szerveket is elő lehessen állítani ilyen módon, írja a The Economist tudomány rovata.
Bionyomtatás
Mégis a „bionyomtatás" eddig nem nagyon lépett túl a kísérleti szakaszon. Noha árulnak már bionyomtatott szöveteket gyógyszerteszteléshez, és a várakozások szerint néhány éven belül elérhetőek lesznek az első átültetésre alkalmas nyomtatott szövetek is.
A bionyomtatás kezdete a 2000-es évek elejére tehető, amikor felfedezték, hogy élő sejteket lehet kispriccelni a tintasugaras nyomtatók fúvókáin keresztül anélkül, hogy károsítanák azokat.
Sokféle szövetet sikerült kinyomtatni
Napjainkban több nyomtatófejet használnak a különböző sejttípusok, valamint polimerek kispriccelésére. Utóbbiak vázat képeznek, hogy megtartsák a szerkezetek alakját.
Így lehetséges sejteket rétegről rétegre lerakni, és ezek a sejtek összekapcsolódnak és élő, működő szövetté alakulnak. A különféle helyeken dolgozó kutatóknak eddig már sikerült vese- és májszöveteket, valamint bőrt, csontot és porcot összerakni éppúgy, mint érhálózatokat, amelyek szükségesek a testrészek életben tartásához.
FORRÁS: ORIGO.HU