Miért ne hagyjunk lyukakat az önéletrajzunkban?Szakmai cikk | 2016.12.19.
Nem szabad indoklás nélküli lyukakat hagyni az önéletrajzban, ezt tanácsolja minden HR szakértő. Ráadásul olyan nincs, hogy valaki semmit nem csinál éveken keresztül. A próbálkozásokra, az elhivatottságra, lojalitásra kell helyezni a hangsúlyt, de persze át- vagy továbbképződni sem árt közben. Magyarországon a tartós munkanélküliség átlagos időtartama 17,8 hónap a legutóbbi KSH adatok szerint. Ez korábban nagyon hosszú ideig változatlanul 19 hónap volt. Míg az egyik oldalon áll az egyre több szektort érintő munkaerőhiány, addig a másik oldalon ott a szinte reménytelenül elhúzódó munkanélküliség, amely a munka nélkül töltött hónapok számának növekedésével egyre csökkenő esélyekkel is jár. Az érthető módon elkeserítő helyzet ellenére az álláskereső sokat tehet, ha tudatosan próbálja növelni az esélyeit. A rendszernek pedig a készségek és képességek fejlesztését kellene támogatnia aktív munkaerő-piaci programokkal.
A New York-i Federal Reserve Bank, Liberty Street Economics blogja szerint minél tovább tart ez a munkanélküliség annál kisebb az esély arra, hogy az illető állást tudjon találni. Az ok több mindenben keresendő, az egyik, hogy bizonyos készségek elvesznek a munkanélküliség alatt, a másik a tartós munkanélküliekkel szembeni diszkrimináció. Már nem egy tanulmány vizsgálta az előítéleteket oly módon, hogy a kutatók nem valós személy önéletrajzát küldték be álláshirdetésekre, bennük különböző hosszúságú munkanélküli időszakot megjelölve. Ezek a kutatások azt találták, hogy a munkáltatók tekintetbe veszik a munkanélküliség időtartamát, amikor eldöntik, hogy kit hívjanak be interjúra. Ha egyetlen változóval „játszottak”, akkor abból az derült ki, hogy 45 százalékkal csökkent az interjúbehívás esélye hosszabb munkanélküliség esetén.
A blog ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy ezekben a döntésekben sok egyéb tényező is szerepet játszhat, nem lehet a döntést egyértelműen a munkanélküliség időtartamára visszavezetni. Ugyanakkor arra a következtetésre is jutottak, hogy 8 hónap álláskeresés után nagyjából felére csökken annak az esélye, hogy valaki sikerrel állást találjon.
Ez az adat akkor is tartja magát, amikor az olyan tényezőket, mint az életkor, a nem, az etnikum vagy a végzettség, amelyek előítéletre adhatnak okot ellenőrzik. Kétféle vizsgálatot végeztek, az egyikben mindenki elmehetett interjúra, aki jelentkezett, a másik esetben szűrhetett a cég mindenre, amire akart, de nem diszkriminálhatott munkanélküliként eltöltött idő alapján. A vizsgálat eredményét összevetették a valós munkaerőpiac felvételi statisztikáival és nem találtak jelentős különbséget. A tartósan állástalanokat általában az interjú után sem vették fel, vagyis a kutatók úgy vélik, a visszahívásokban a diszkrimináció racionális reakció a statisztikai valószínűségre. A cégek csak azokat hívják be interjúra és viszik végig velük a drága és erőforrás-igényes recruitment folyamatot, akinél megvan az esélye, hogy fel is veszik a pozícióra. Ebbe pedig kevés tartósan állástalan lett volna valójában esélyes. Így a vizsgálat szerint nincs az interjúra behívásra a diszkriminációnak igazán hatása.
FORRÁS: HRPORTAL.HU
