A csörgőlabda az egyik legnépszerűbb sportág, több mint száz országban űzik, külön rendeznek versenyeket a női és férfi csapatok részére. A második világháború után a látássérült katonák rehabilitációs kezelésének része volt a csörgőlabda is, melyet háromfős csapatok játszanak egymással. A játékosok semmit sem látnak a szemtakaró miatt. A labdát az ellenfél kapujába kell juttatni, a védekező csapat a labdában elhelyezett csengő hangjából tudja, éppen merre van a labda.

Egy-egy erősebb gurításnál, akár 60 km/órás sebességgel is száguldhat a labda. A labdamenetek között csapatoknak és a nézőknek is csendben kell maradniuk, a gólokat természetesen lehet hangosan ünnepelni. Egy mérkőzés két tízperces félidőből áll. A csögőlabda 1976-ban Torontóban bemutató sportágként szerepelt a nyári játékok programjában, 1980 óta érmekért küzdenek egymással a csapatok. A férfiaknál tizenkettő, a nőknél tíz válogatott küzd egymással az érmekért, a hosszú éveken át a nemzetközi színtéren meghatározó szerepet játszó magyar férfi válogatott nem tudta megszerezni a részvételi jogot.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: MAGYAR PARALIMPIA BIZOTTSÁG