Egy 2010-es felmérés szerint Európában nem a rák, az AIDS vagy épp az influenza kezelése kerül a legtöbbe, hanem a depresszió és az időskori szellemi hanyatlás, vagyis a demencia viszi el a legtöbb pénzt. Az utóbbi önmagában 105 milliárd eurót, és ezzel sokkal inkább kezelendőnek tartott dolgokat előz meg, mint az agyvérzés, különböző függőségek vagy épp a fejfájás.

Népbetegség, csak nem tudunk róla

A demencia rendkívül összetett, tünetei között a speciális elemzéstechnikai és orvosi képalkotó módszerekkel észrevehetők mellett szerepelnek a viselkedés-, a mozgás-, az emlékezetzavarok is. A feledékenység, később a szómegtalálási nehézség, a számolási és tájékozódási zavar évek alatt súlyosbodnak, viszont például a mozgászavarok egyes demenciák esetében (például a parkinsonosok csoszogó járása) korábban kialakulnak.

A betegség kezelését nagyban megnehezíti, hogy a betegek nagy része sokáig nem is veszi észre magán a jeleket, aztán mikor tudatosul benne a saját állapota, szégyellni kezdi azt. Az ebből fakadó nyugtalanság, szorongás csak a kezdet, a betegek nagy része nehezen éli meg önmaga látható hanyatlását, és a változás a környezetének sem egyszerű (főleg akkor, ha a környezet nem tudja elfogadni, hogy a beteg nem szórakozott, nemtörődöm vagy bolond, hanem egyszerűen beteg). Az általános tanács az idős, demens emberek családtagjainak, hogy legyenek türelmesek, illetve az sem baj, ha tudnak a demencia-paradoxon nevű dologról, vagyis hogy minél súlyosabb a betegség, a beteg annál kevésbé fogja fel, mennyire leromlottak a mentális képességei, és hogy ez milyen következményekkel jár.

A demencia kutatása tulajdonképpen az elmúlt fél-egy évtizedben pörgött fel nagyon. A nyugati társadalmak öregszenek, az emelkedő átlagéletkor és az egyre több idős ember miatt olyan betegségekre költ a legtöbbet az egészségügyi ellátórendszer, melyek korábban szinte ismeretlenek voltak. A külső tényezők nélkül, tehát egyszerűen az öregedésből fakadó mentális hanyatlás főleg a hetven évnél idősebbeket sújtja, így egyértelmű, hogy csak most vált fontossá az állapot kutatása, mikor a fejlett világ nagy részén már ezt meghaladó várható élettartam van.

Még az okokat keressük

A baj csak az, hogy a kutatási eredmények még csak a felszínt kapargatják. Azt már tudjuk, hogy az öregedés mellett van a szellemi hanyatlásnak egy másik, külső tényezők által befolyásolt változata is, de hogy pontosan mik ezek a külső tényezők, milyen erősen befolyásolják az egyes betegségek kialakulását, és hogy mit tehetünk a dolog ellen, az még mind alig több tudományos alapú találgatásnál.

A demencia típusait több szempont alapján is csoportosíthatjuk. Lehet az okok alapján válogatni, ahogy a német neurológiai társaság ajánlása is szül. Eszerint a demencia keletkezési helye szerint lehet rendszerezni. Kialakulhat például érrendszeri betegség miatt (infarktusok, különböző érsérülések, a vér-agy gát zavarai, genetikai hátterű betegségek miatt). De lehet degeneratív is, vagyis valamiféle kóros elváltozás miatt kialakuló demencia, itt az Alzheimer-kór a leggyakoribb.

Az amerikai rendszer az agykárosodás helye alapján rendszerez. Itt külön kategória az Alzheimer, de aztán nagyjából visszajutunk a német osztályozáshoz: előkerülnek az érrendszer hibái, illetve a más betegségek által okozott értelmi hanyatlás is.

A lényeg, bárhogy is osztályozzuk: 2005-ben még csak 24 millió ember szenvedett demenciában világszerte, a kutatók szerint 2030-ra ez 65 millióra emelkedik. A felmérések szerint jó 70 százalék az Alzheimerhez köthető betegség, de a kutatások még itt is adósak a válaszokkal. Az biztosnak látszik, hogy az Alzheimer az agy egyes területein felgyűlő szemét (tudományosabban fogalmazva plakkok és zárványok) okozza, de hogy ezek hogy kerülnek oda, és sokkal inkább hogy miért nem tisztulnak ki onnan, talány. A kutatók szinte minden lehetséges okot felsoroltak már, a tanulmányok a genetikai hajlamtól kezdve a rossz táplálkozáson keresztül a környezetszennyezésen, a fogazat állapotán, az elhízás mértékén és az anyagi helyzeten át egészen a stresszig mindent kihoztak eredményként.

A demencia tehát egy olyan betegség, melynek legnagyobb, biztosan tudott rizikófaktora az életkor. Mivel az ember az életkorát elég nehezen tudja befolyásolni, érdemes szem előtt tartani az általános ajánlásokat. A kalóriában szegényebb étrend, a testmozgás, a tiszta környezet és az ápolt fogak mellett sok kutatás szerint a rendszeres agytorna is segíthet. Ez azért szerencsés, mert az összes megelőzési módszer közül ez talán a legolcsóbb: a keresztrejtvényezés mellett ma már sok, kifejezetten a demencia megelőzésére, szinten tartására, sőt, felismerésére készített ingyenes mobiltelefonos vagy számítógépes játék létezik.

Tovább a teljes cikkre

Forrás: INDEX